Dohányzásról való depresszió hogyan leszokni
- Leszokás után: a dohányzás megy, a depresszió marad?
- Hagyja abba a dohányzási tanácsokat szeretteinek
- Leggyakrabban az ilyen állapotok 2 hét múlva eltűnnek.
- Európai Rákellenes Kódex - Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
- Mennyi fog törni amikor leszokik a dohányzásról
- A cigaretta iránti vonzódás
- Hogyan lehet gyorsan leszokni a dohányzásról b
- Gyógyszerek Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
Az NCCN új irányelvei a dohányzás felfüggesztéséről A felnőtt populációban a depresszív zavarok és a dohányzás a globális betegségteher fő tényezői közé tartoznak, és széles körben dokumentált a dohányzás és a rossz mentális állapot közötti összefüggés is. A folyamat kétoldalú: a dohányzásra Dohányzásról való depresszió hogyan leszokni rászokás rontja a mentális állapotot, ugyanakkor a mentális problémáktól szenvedők nagyobb eséllyel szoknak rá a dohányzásra.
Dobtam a cigit! 😱 - Leszokás #1
A kétirányú összefüggés magyarázatára már többféle teória született. Ilyen például annak felvetése, hogy a dohányzás és a mentális állapot hátterében azonos tényezők állhatnak, többek között a genetikai sérülékenység.
Ismert tény, hogy ha egy dohányos és különösen egy idős dohányos felhagy szenvedélyével, akkor csökken a dohányzás negatív testi hatásainak jelentkezése.
De mi a helyzet a mentális egészséggel? Az idősebb dohányosok számára ritkábban ajánlják fel, hogy vegyenek részt a leszokást segítő professzionális programokban, mint a fiatalabbaknak, mivel az egészségügyi dolgozók sokszor úgy tapasztalják, hogy idősebb korban kisebb a sikerességi arány.
Ezen túlmenően az orvosok sokszor attól félnek, hogy a dohányzásról való leszokás felerősíti a mentális problémákat azok esetében, akik egész életükben dohányoznak.
A most közzétett új kutatásban Dohányzásról való depresszió hogyan leszokni Shahab és munkatársai University College London cáfolják ezt a vélekedést.
Eredményeik azt jelzik, hogy a dohányzás és a mentális egészség közötti bidirekcionális korreláció két iránya nem egyenértékű, ami pontosabban azt jelenti, hogy inkább a mentális egészség az, ami a dohányzás mellett tartja a beteget.
Egy lépéssel továbbmenve azt is megállapították, hogy idős korban a dohányzás abbahagyása nem súlyosbítja a depressziót. Az anamnézisben szereplő mentális betegség azonban csökkenti annak esélyét, hogy az adott személy megpróbálkozik a leszokással, és ha mégis, akkor kisebb a sikeres leszokás valószínűsége.
Mindent egybevetve, a fenti megállapítások meggyőzően arra utalnak, hogy az idősebb dohányosokat, ezen belül a depresszióban szenvedőket határozottan bátorítani és támogatni kell a dohányzásról való leszokásban, illetve a depressziós betegek számára további segítséget kell adni a cél eléréséhez.
A leszokásnak semmiféle kedvezőtlen következménye nincs, ugyanakkor jó esély van az általános egészségi állapot javulására. Eredményeink azt jelzik, hogy a dohányzásról való leszokás nem rontja, sőt akár még javíthatja is a mentális állapotot, akár azoknál is, akik egész addigi életükben dohányoztak.
A depressziós dohányosok ugyanakkor több segítséget igényelnek a klinikustól az egészségi egyenlőtlenségek megszüntetésében.
